Egyelőre egy olvasóval büszkélkedhetem, de ilyen rövid idő alatt nem bánom. Az az egy is a vőlegényem. Feltett egy kérdést az eddig bejegyzések elolvasása után, ami fölött nem tudtam átlépni. „Miért te adsz tanácsokat? Nincs is kutyád!” Ebben van némi igazság. Valóban még nincs kutyám, de remélem a helyzet meg fog változni a jövőben. A blog bejegyzésekre én nem úgy tekintek, mint tanácsokra, még akkor sem, ha annak tűnnek. Sokkal inkább a személyes kutatásom és az összegyűjtött információ morzsák, elmesélésének érzem, kiegészítve a saját véleményemmel, meggyőződéseimmel. Ezekkel lehet egyet érteni, kiegészíteni, de természetesen ellenvéleményen is lehet valaki, sőt az lenne a furcsa, ha mindenki egyetértene az itt olvasottakkal. Ha valaki kedvet érez hozzá, nyugodtan írjon a vendégkönyvbe, és ossza meg velem a saját álláspontját.

Amikor nekiálltam ennek az oldalnak az járt a fejemben, hogy milyen sok oldalon kellett magam végigrágni, hogy választ kapjak a kérdéseimre, amik további kérdésekhez vezettek, legtöbbször a válaszok helyett. Ezt a kutatást szerettem volna mások számára lerövidíteni és megkönnyíteni. Nekem nem állt szándékomban másoknak előírni, hogy mit tegyenek, már csak azért sem, mert mint ahogy a kezdőoldalon feltüntettem nem vagyok szakember. Csupán olyan kérdéseket fogalmazok meg, amelyek engem foglalkoztatnak, és amikről úgy gondolom, más leendő gazdiknak sem árt elgondolkodni. Sok számomra szimpatikus és praktikus dolgot olvastam vagy hallottam kutyásoktól, tenyésztőktől, vagy néztem ismeretterjesztő állatorvosi videókat.

Szerintem a felelősség ott kezdődik, hogy valaki fel tudja tenni a jó kérdéseket, elgondolkodik bizonyos lehetőségeken, utána jár és mérlegel, ebben próbálok ötleteket adni az oldalon keresztül.

Kép forrása: bolthely.hu

Ha a család megadta az engedélyt, hogy elgondolkodjunk a kutyatartáson, akkor jöhet a következő lépés. Még nagyon messze vagyunk attól, hogy valóban hozzunk a házhoz egy kutyát! Most még csak tovább gondolkodhatunk a témában. Megpróbáltuk a vőlegényemmel közösen, fejben összeszedni azokat a fajtákat, amiket közvetlenül ismerünk, vagy gyakran találkozunk velük. Ezekről a fajtákról nyilván könnyebb ítéletet mondani, mint azokról, amiket csak színes könyvekben nézegettünk. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi fajtát jól ismerünk a környezetünkből, a lista a teljesség igénye nélkül: magyar vizsla, mopsz, rottweiler, pekingi palotapincsi, alaszkai malamut, jagd terrier, törpe uszkár, németjuhász, máltai selyemszőrű kutya, angol cocker spániel stb. Ezeket a fajtákat, ami családunk, vagy a nagyszülők és más rokonok, közvetlen szomszédok, vagy nagyon közeli barát-családok tartották. Így elmondhatjuk, hogy tényleg ismerjük a fajtákat. Ha tovább bővítenénk, a „honnan ismerjük” kört, akkor még rengeteg kutya felkerülne a listára.

Valaki azonnal tudja, milyen fajtát akar tartani, valakinek hosszabb folyamat mire megtalálja az igazit. Én mindkét csoportnak ajánlom a következő listák elkészítését, mert ha az álomfajta mégsem való nekünk, könnyebb fojtatni a kutatást. Ha felmerül, hogy legyen kutya a háznál szerintem minden embernek azonnal beugrik egy konkrét, vagy egy-két fajta, ami neki nagyon tetszik. Ez nálunk sem volt másképp. Fontosnak tartom, hogy tisztában legyünk az álom/rémálom fajtánkkal akkor is, ha keveréket, nem fajtatiszta kutyát szeretnénk a családba. Tudni kell, hogy mihez viszonyítsunk, milyen határok között mozoghatunk a választásnál. Sok olyan történetet olvastam vagy néztem különböző kutyás sorozatokban, ami azzal a mondattal kezdődött, hogy a „férjem, megalázónak tartja, hogy Fifit kell sétáltatni, mert ez a fajta olyan…” vagy „a feleségem retteg Buksitól és soha nem merte nevelni, mert a fajtára jellemző, hogy…..”. Elképzelhető, hogy olyan fajták is felkerülnek a listákra, amikre nem is számítunk a családtagjainktól, ezekkel jobb minél előbb tisztában lenni. A mi saját álom listánk:

• Skót juhászkutya (Lassie) vagy más néven hosszúszőrű collie volt az első gondolatom. Kiskoromban az egyik ismerősünknél volt három kutya, amiből az egyik skót juhászkutya volt. Amikor hozzájuk mentünk, engem nem lehetett levakarni arról a kutyusról, és úgy tűnt ő is kedvel engem. Barátságos volt, engedelmes, szelíd és nagyon okos, és persze király(nő)i szépséghez méltó bunda jellemzi ezt a fajtát.

• Border collie, hangzott erre szinte azonnal a válasz, a párom szájából. A szülői ház szomszédságában egy border collie lakott, aki lenyűgözte a vőlegényemet. Gyönyörű volt, játékos és vidámságot csempészet a mindennapokba.

A kiinduló fajták már megvannak. Rögtön ellenlistát is készítettünk, hogy lássuk melyek azok a fajták, amiket valamilyen oknál fogva mi nem szeretnénk tartani. Természetesen ezekkel a fajtákkal sincs semmi baj, tökéletes házi kedvenc lehet belőlük, és lehetnek egy család szeme fényei, csak nem a mi családunk számára. Bizonyára sokak  számára, a mi „bárcsak” listánk a „kizárt” lista. Nálunk ezek a fajták kerültek kizárásra:

• Pitbull

• Dobermann

• Masztiff (amerikai, tibeti, spanyol és bull egyaránt)

• Basset hound

• Yorkshire terrier

• Csivava

Ezek közül négy fajta a közvetlen ismerősi/családi/baráti/szomszédi körben is megtalálható most is, vagy volt régebben. A tulajdonosaik egytől egyik imádják ezeket a fajtákat, és nem cserélnék le másra. Volt, hogy vigyáztunk rájuk, átjártunk etetni is őket, de ettől függetlenül nem csatlakozunk az őket tartók népes táborába.

Sokkal könnyebb a kizárt fajtákat felsorolni, szerintem mindenki számára. A több száz fajta közül, biztos mindenki megtalálja azokat, amik különösen szimpatikusak, meg azokat, amelyeket inkább más gazdik számára hagy meg. A következő és talán a legfontosabb kérdés, hogy melyik fajta illik a családunkba?!.... Természetesen a fenti listák a keresés, kutatás és tájékozódás után bővülnek, majd szép fokozatosan fogyni fognak. A saját listám változásáról, és a változás okairól, valamint a rangsorolásáról még további cikkek várhatók.

Minden kutyának vannak alapvető igényei, és vannak a fajára, és az adott egyedre vonatkozó további igényeik, melyeket ki kell elégítenünk.

Az alapvető igények, sorrend nélkül:

1. Etetni, itatni kell. Mint minden élőlénynek, a kutyának is táplálékra van szüksége. Gondolom ez nem újdonság senki számára. A kutya nem maradék-, és nem moslékevő, mindegy hogy nevezzük, a mi asztalunkról lekerült, nekünk már nem kellő ételek nem megfelelőek a kutya számára. Nem szabad keverni a Barf és Prey etetést a maradék odahajításával. A kutyának a Barf, a Prey etetés, vagy a jó minőségű kutyatáp kell.
2. Ha már evett, ürítési igénye is biztos lesz. A kutyának biztosítani kell, megfelelő környezetet és helyet a dolga elvégzéséhez. Ez lehet a saját kertünkben, vagy az utcán. Utóbbi esetben illik (és kötelesség) felszedni a kutyagumit, és lehetőségeinkhez mérten ne engedjük aszfaltra, utakra, járdákra, gyerek homokozókba, játszótérre, lépcsőre és olyan helyekre végezni a dolgát, ahol mások beleléphetnek a felszedés utáni (ha van) „maradékba” vagy a vizeletbe. A kutya nevelésének egyébként sem tesz jót, ha engedjük, hogy megszokja, hogy ilyen helyeken végezheti a dolgát. (Kivétel, a kutyakiállítás kikészített homok használata.)
3. Alvás. Ezzel nem sok teendőnk van, csak biztosítani kell számára, egy kényelmes, csendes, védett pihenőhelyet. Ezen a helyen a kutyát ne piszkáljuk, ha ide elvonul, lehetőségeinkhez képest mindig hagyjuk aludni. Nekik más a biológiai órájuk, mint nekünk. Ők nem alszanak éjjel egyhuzamban 8 órát, és nincsenek fent egész nap. Az alvás mértéke és periódusa szintén sok tényező függvénye.
4. A kutyának mozgást kell biztosítani. Ennek mértéke erősen függ a kutya fajtájától, korától, egyedi igényeitől, ha van, munkájától stb. A fajtatiszta kutyák esetében tájékoztató adatokat könnyen találhatunk, hogy milyen mértékű lemozgatás szükséges a kutya számára.
5. Védelem az időjárás ellen. A kutyának, csakúgy, mint az embernek szüksége van az időjárás elleni védelemre. A jól szellőző, naptól, csapadéktól és fagytól jól védett kutyaház minden esetben elengedhetetlen a kinti kutyák számára. A lakásban tartok kutyák egy része igényel kutyaruhát a téli mínuszokban. Egyes fajok nagyon érzékenyek a kinti időjárásra, mások kevésbé. Vannak kutyák, akik a hegyi mentéshez szükséges mínusz fokra lettek kitenyésztve (bernáthegyi), mások nyári meleget bírják nagyon jól. Léteznek olyan fajták is, amelyeket tilos kint tartani (kínai meztelen kutya), másikat egy rövid nyári séta alatt is kímélni kell (bulldog), és fokozottan kell rájuk figyelni.
6. Szellemi lefárasztás. A kutyák erősen igénylik, hogy foglalkozzanak velük. Sokan megfeledkeznek arról, hogy a kutya más házi kedvencekkel eltérően igényli, hogy agyi tevékenységnek is kitegyék őket. Persze akadnak kevésbé szorgalmas diákok is, de a kutya tananyagban az „írás-olvasás”, megtanulása számukra is kötelező. Persze, nem szerencsés megállni az alapok elsajátítása után, hiszen a legtöbb kutya élvezi a tanulást, és a gazdájának is nagy örömet okoz, ha jól nevelt kedvenccel büszkélkedhet.
7. Az egészség védelme. A kutya egészségének fenntartása kötelező. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy kutyánk egészséges legyen. Van a megelőzés és a gyógyítás. A megelőzéshez hozzátartoznak az előbb felsorolt pontok, mindegyikének betartása. Ezen túl a kutyát rendszeresen oltatni kell, ezzel egy időben vagy ettől függetlenül rendszeresen látnia kell orvosnak. Figyelni kell a körmére, a fogaira és az adott fajtára fokozottan jellemző egészségügyi gondok elkerülésére, pl. ráncok tisztítása (mopsz), fülek pucolása (spánielek), szőr kefélése (hosszúszőrű collie), nyírása stb. Gondoskodnunk kell a kullancsvédelemről, akkor is, ha városban élünk. Ha a kutya a megszokottól eltérően, furcsán viselkedik vagy szemmel láthatóan beteg, azonnal forduljunk orvoshoz. A kutya eszközeit tartsuk tisztán ez különösen igaz, az etető és itató tálakra.  
8. Szabályok, korlátok felállítása, a kutya irányítása. A kutyát tanítani, nevelni (bizonyos mértékig) nem opcionális, hanem elvárás és kötelesség. A kutya igényein túl, az együttélés szabályainak betartatása a kutyával a kutya, a gazdája és a körülöttük élők érdeke is. Bizonyos határok felállítása sokkal könnyebbé, és békésebbé, boldogabbá teheti életünket. A folytonos elégedetlenség, csatározás a kutyával, a szomszédokkal és családtagokkal senkinek nem tesz jót. A kutyának tudni kell, hogy mit tehet, és mint nem. De nem elég, ha a kutya tudja mi a dolga, be is kell tartatni vele. Ez megmentheti az ő és mások életét is. A séta alatt is tudni kell irányítani a kutyát, nincs olyan, hogy menj és csinálj, amit akarsz, aztán majd visszajössz, ha úgy tetszik. A vendégekre felugráló kutyát le kell állítani, egy támadó kutyát meg kell fékezni stb.
9. A család közelsége, szeretet. A kutya sokkal erősebben kötődik hozzánk mint egy hörcsög vagy egy aranyhal. Nekik szükségük van a családjuk (falkájuk) közelségére és szeretetére. A kutya akkor boldog, ha gazdái közelében lehet. Sokszor erről megfeledkeznek a kizárólag kinti tartás mellett döntő, kertes házban élők.
10. Szocializáció, ingerek. A kutyát kell, hogy érjék új ingerek. Ez fokozottan igaz, a kölykökre, ettől lesznek, kiegyensúlyozott, nem félős felnőttek. A felnőttek esetében is szükséges, hogy a kutya mindennapjaiba csempésszünk egy kis izgalmat, újdonságot. A hátsó kertben, séta nélkül aszalódó kutyák, mind szenvednek. Képzeljük mi, hogy viselnénk, ha életünk hátralévő részét (vagy akár csak egy napot), négy, csupasz fal bámulával kellene töltenünk. Aki szerint ez nem probléma, ajánlom kipróbálásra.  A kutyák is szeretnek közösségbe járni, nekik is fontos, hogy más kutyákkal találkozzanak, ne fosszuk meg őket ettől az élménytől. Ráadásul egy új ingerekkel találkozó kutya kevésbé rombol, és nem vesz fel egyéb rossz szokásokat, mint az ingerek és társaságot nélkülőző társai.

Ha az alapvető igényeket kielégítettük, akkor kell rátérni az adott fajta és az adott egyed igényeire.